Az elmúlt hetem nagyon nehéz volt. Főként munkahelyi problémákkal kell megküzdenem mostanában, mert elég sok személyi változás történik a közvetlen környezetemben. Sokan akiket nagyon szeretek elmennek… bár azt gondolom, hogy a maradó csapattal is jó lesz együtt dolgozni, illetve bízom abban, hogy az újakkal is, de szó mi szó, nem könnyű most. Olvass tovább
Amikor elkezdtem szervezni ennek a posztnak a fotózását, álmomban sem gondoltam volna, hogy ez lesz belőle.
Először is abszolút nem ilyen koncepció volt a fejemben, de mivel végül az időjárás romantikusra sikerült – azaz hullt a hó – 2 nappal előtte gyors helyszínváltás történt. Ha majd megvalósítjuk az eredeti elképzelést – mert meg fogjuk, ebben biztos vagyok – nagyon vicces lesz, hogy végül mi lett most belőle. Olvass tovább
Az egyhangú hétköznapok sorában egy apró kedvesség annyira meg tudja törni a szürke fényt, hogy könnyen lesz belőle szivárvány. Bizonyára rengeteg módja van annak, hogy valakinek kicsit jobbá tegyük a napját, de bevallom őszintén sokszor könnyebb begubózni az egyszerű rutinba. Olvass tovább
Egyszer írtam már “terméktesztet”, s ahogy szokták mondani, az a bejegyzés kapott hideget – meleget. Rég volt, igaz se volt… de most eljött az ideje egy újabb posztnak, ami szépségápoló termékről szól. Nem teszt. Csak poszt. Mert nem tudok tesztet írni, s beautyblogger se vagyok. De a véleményemet el tudom mondani, s bízom benne lesz akinek ez is hasznos lesz. Olvass tovább
Talán a címből kitaláltátok, hogy valami változott. S talán egyértelmű is lesz a változás oka, azért mégiscsak mesélnék egy kicsit.
Nagyon szerettem a Keddi Kilencet, főleg mert azt sokszor akkor is megírtam, ha mást hónapokig nem. A vége felé már azonban kezdett nagyon terhes lenni, hiszen számtalan témát körüljártam már vele, s bevallom őszintén, hogy hétről hétre valami újat hozni, ami listába szedhető, és röviden megírható, elég nehéz. Olvass tovább
Majd valamikor sort kerítek rá… az egyik legvégtelenebb mondat. Legtöbbször semmi nem lesz belőle, mert várunk a majd valamikorra. Van néhány majdvalamikorom. Olvass tovább
Jól esett visszanézegetni az én virtuális naplóm, az Instagramom képeit, és válogatni belőle. Tanítja az embert, ha visszatekinthet a szép pillanatokra, hát megtettem most ezt én is. Válogattam a fontosakból… bizonyára így is sok-sok emlék kimaradt, de talán így is éppen elég hosszú. Olvassátok szeretettel ezt a kis mini naplót az én kétezertizenhetemről, és ha van kedvetek osszátok meg velem a Ti legkedvesebb emlékeiteket… nagyon szeretném hallani a Ti történeteiteket is egy-egy kép mögött. Olvass tovább
2 nap van hátra 2017-ből. Ezek az utolsó előtti pillanatok az Idei évből. Ilyenkor mindenki óhatatlanul összegez és tervez. Vagy csak pihen és készül a szilveszteri bulira. Vagy valami egészen mást csinál. Nincs recept, de az biztos, hogy akár akarjuk, akár nem, hatással van ránk az év vége… Olvass tovább
Évek óta van egy idilli kép a fejemben a karácsonyfa vásárlásról.
Egy nagyobbacska fenyőtelepet látok magam előtt, tele 1,5 – 3 méteres szépséges fákkal. Istvánnal kézen fogva sétálunk a fenyők között, süt a nap, de olyan hideg van, hogy látszik a leheletünk. Többször is körbejárjuk a területet, nevetünk, nézelődünk, beszélgetünk, majd egyszer csak meglátjuk a Tökélestest. Ő jön haza velünk, Ő lesz a Karácsonyfánk… Olvass tovább
A Férjem szerint több birodalomnak is az uralkodója vagyok. Én vagyok Szatyorország királynője, enyém a Toronyépítés birodalma, és a címből talán könnyen kitalálhatjátok: Dobozkirályság Hercegnője is én vagyok. Nincs mit tenni, szeretem a dobozokat. A kicsiket, a nagyokat, a kerekeket, a szögleteseket, a lyukasokat… mint Gombóc Artúr a csokival. Csak neki, könnyebb, mert a csokit mindig van hová tenni. Olvass tovább
A karácsonyi készülődésben az egyik legkedvesebb tevékenység számomra az ajándékok csomagolásának megtervezése. Tudom, hogy sokak szerint felesleges, illetve, hogy hamar “tönkreteszik”, de azt gondolom, hogy ahogyan a szép süteményeknek, úgy a szép csomagolásnak is van létjogosultsága. Hozzá tartozik az ajándékhoz, és ezzel is ki lehet fejezni azt, hogy mennyire fontos számunkra az, akihez végül kerül. Olvass tovább
Azon gondolkoztam, hogyan is kerülhetném el igazán, hogy abból a harcból, amit Én és a Démonaim vívunk, ők kerüljek ki győztesen. Ezek a démonok most legfőképpen az aggodalmaimat, a megfelelési kényszereimet, és a jól ismert halogatást és rendszertelenséget jelentik. Olvass tovább
Bevallom őszintén az idei karácsony okoz számomra egy kisebb aggodalmat. Nagy a család, én pedig mindenhol szeretnék ott lenni, s az időm beosztásával amúgy is hadilábon állok… hát még amikor annyi mindent szeretnék készíteni, elintézni és megannyi helyen szeretnék megjelenni. Olvass tovább