Babérliget: a lélek ékszerdoboza

baberliget-web-149

Íriszéknek különös érzékük van arra, hogyha írnak nekem egy felkéréssel kapcsolatban, akkor ezt olyan pillanatban tegyék, amikor a lelkemnek éppen szüksége van valamire, ami megerősíti, ami feltölti.  Hogy ez csak a véletlen műve-e, vagy Isten szeret engem ennyire, nem tudom  – bár hiszem, hogy az utóbbi minden bizonnyal igaz, különben nem ajándékozna meg ilyen leírhatatlanul csodálatos élményekkel… 

Meséltem már nektek róluk itt és itt,  így a rendszeres olvasóimnak nem kell bemutatni őket. Szeptember elején érkezett hozzám a felkérés, hogy Istvánnal lenne-e kedvünk részt venni velük egy projektben, ahol mi lennénk az “ifjú pár”, egy megújult esküvői helyszínt bemutató anyagban. Először bevallom megijedtem, no nem a feladattól, hanem annak a lehetőségétől, hogy valamiért nem tudunk elmenni, mert az nagyon fájt volna. Tudtam már, hogy a velük közösen eltöltött nap olyan részletgazdag, amiből ha az elmém nem is tud mindent felfogni, de a lelkem olyan lágy és boldog élményekkel töltődik fel, ami a legszürkébb napokon is átsegít sokáig.

baberliget-web-179

Késő volt már mikor megérkeztünk, s tudtam, hogy a csapat akkor már egy napja dolgozott. Mindenki nagyon fáradt volt mire odaértünk, a megbeszélés fonalát rendszeresen elejtette valaki, hogy aztán csak nagy nehezen került meg ama fonala vége… de mégis nem a nyűgös, álmos fáradtság volt ez, hanem valami nyugodt, vidám, a jól végzett munka öröme és a másnapi feladat izgalma áradt belőle, amihez feltehetően a helyszín is nagyon sokat hozzáadott.

baberliget-web-083

baberliget-web-084

Ha a Babérligetre gondolok, nehezen találom a megfelelő szavakat, mert ez egy olyan hely, amit érezni kell. Ott megáll az idő, és a világ többi része is eltűnik. Olyan természetes kedvesség árad belőle, amit emberi kéz csak nagy-nagy szeretettel és gondoskodással tud megalkotni. És ez a nagy szeretet, a Babérliget csapatából nem hiányzott! Volt alkalmam kicsit beszélgetni, és ahogy elmesélte Eszter, hogy milyen gonddal figyelnek arra, hogy helyi kistermelőktől szerezzék be a legjobb minőségű alapanyagokat, hogy milyen gonddal tervezték az étlapot, hogy a kúria minden részletének megtervezése milyen figyelmet kapott.  Csak mosolyogtam, és azt gondoltam magamban: ha bármit is csinál az ember, csak így érdemes.

baberliget-web-137

A szobákat végigjárva még aznap este, csak ámultunk, de a konyha nyűgözött le igazán. Képzeld el az álom konyhádat: nagy tér, középen konyhasziget, és körben minden, ami egy jó konyhához kell… megvan? Most szorozd meg kettővel, mert a Babérliget konyhája egyszerűen fantasztikus! Mikor beléptem, egy pillanatra megtorpantam az ajtóban, mert azt éreztem, hogy nem biztos, hogy én ide bemehetek, mert ez egy olyan tér, ahová csak a kiváltságos emberek tehetik be a lábukat. Hát az biztos, hogy arra a nagyjából 24 órára, amit a Babérligetben töltöttünk kiváltságosak voltunk.

A kis szobánkból, ami a Rozmaring elnevezést kapta olyan kedvesség áradt, hogy annak ellenére, hogy izgultunk a másnap miatt, nagyon jól aludtunk.

baberliget-web-036

baberliget-web-054

Kora reggel az ébredés is maga volt a csoda, mert az ablakon kinézve valami fantasztikus látvány fogadott. Az volt az első gondolatom, hogy Írisz és Zoli már minden bizonnyal kint van, mert lehetetlen, hogy ők ne örökítsék meg pontosan azt a hangulatot, amit a ködös napfelkeltét nézve átéltünk. Nem is tévedtem.

baberliget-web-103

Időben felkeltünk Istvánnal, így szépen nyugalomban volt időnk elkészülni, majd lemenni, és csatlakozni a többiekhez. Életem első zabkásáját ettem reggelire, ami azért mókás, mert az egyik baráti társaságunkban rendszeresen viccelődünk a zabkásával. Nem sokkal később megérkeztek a lányok is, akiknek kezei között szépültem, s akiknek köszönhetően ismételten csak alig mertem elhinni, hogy saját magamra nézek vissza a tükörből. Szeretem amikor ennyire kedves és profi sminkes és fodrász kezei közé kerülhetek, mert … mert ki ne szeretné? :)

A dekoráció élményéről sokat elmond a koszorú amit kaptam, nem is véletlen, hogy csak mosolyogni tudtam benne. De az egész nap dekorációja lenyűgöző volt… erre is igaz, hogy nem is tudtam minden finom részletet feldolgozni, csak ámulni és csodálni, és érezni.

Már maga a kilátás is csodálatos volt ott, ahol készülődtünk…

baberliget-web-047

Onnantól kezdve, hogy elkészültünk, már nem tudom pontról pontra felidézni, hogy mi minden történt. Pillanatképek vannak, meg az, hogyha nem is a maga valóságában, de azért mégiscsak teljesülhetett egy álmom, mert mindig mondtam, hogy azon felül, hogy nagyon szerettem a saját esküvőnket, jó lett volna kipróbálni egy meghitt hangulatú, kis esküvőt is. Vicces volt újra és újra bevonulni, újra és újra felhúzni a gyűrűt, hogy a lehető legtökéletesebb képek készüljenek… vicces volt, és ugyanakkor megható, mert belenéztem István szemébe, és tudtam, hogy három év után csak még erősebb lett köztünk az a kötelék, amit akkor hivatalos esküvel kötöttünk. Sok szempontból nincs könnyű időszak mögöttünk, de nagyon boldog vagyok, mert olyan mély szeretetet és szerelmet érzek a férjem iránt, ami Áldás az életemben. Nem állítom, hogy a mindennapokban nem érzem ezt, de ott és akkor a hely és a helyzet szelleme miatt volt egy pillanat, amikor csak ő volt ott és én… és valami, amire nincs szó.

baberliget-web-147

Szóval annak rendje és módja szerint – nah jó, kis túlzással :P – újra összeházasodtunk, és kaptunk násznépet is, lelkes nagynénit, kedves kis öcsit,  teljes rokonságot és barátokat. Hihetetlen, vidám és mesebeli volt az egész.

baberliget-web-145

baberliget-web-148

baberliget-web-153

baberliget-web-155

És ha már álmok megvalósítása, mióta az eszemet esküvőszervezésre adtam, azóta szeretnék hintás képet. Természetesen már lemondtam róla, hiszen már megvolt az esküvőnk… de az élet néha nagyon kegyes hozzám…

baberliget-web-163

baberliget-web-164

baberliget-web-161

Ezután ha azt hittem volna, hogy ezt már nem lehet fokozni, megérkezett a torta. Két fotózás között volt alkalmam megkóstolni (erről kép ITT) egy macaront és egy kis tortácskát, és bár lehet már unjátok az áradozást, de komolyan rég ettem ehhez fogható finomságokat. A torta látványára pedig még most halkan felsóhajtok, mert sajnos végül a nagy pörgés-forgás közepette nem tudtuk megkóstolni. Így viszont egyszer majd, ha eljutok oda, egy szelettel ismét kaphatok a Babérligetben töltött csodás napomból… mert abban biztos vagyok, hogy fogok Szandráéktól rendelni legalább egy tortát… mert leírhatatlanul vágyom rá.

baberliget-web-191

baberliget-web-181

baberliget-web-186

Ezután stílusváltás következett, és átöltöztem egy álomszép kék ruhába, amitől igazán Hamupipőkének éreztem magam, mert átváltoztam. Ha most látnátok a régi pulcsimban, kissé fáradtan, lófarokba kötött hajjal ezt a szemüveges lányt aki itt pötyög, nagyon kellene győzködnöm titeket, hogy tényleg én vagyok a képen. :) A szőlő kékjével olyan harmonikus egységet alkotott az a ruha, amivel ritkán találkoztam fotózáson. Itt most, hogy ne áradozzak többet, engedjétek meg, hogy a képek meséljenek helyettem, mert már egyébként sincsen több szinonimám a csodálatosra.

baberliget-web-204

baberliget-web-209

baberliget-web-214

baberliget-web-215

baberliget-web-216

baberliget-web-227

baberliget-web-229

baberliget-web-212

Egy lélek-pihe volt ez a nap, és boldog vagyok, mert úgy érzem kicsit hozzájárulhattunk mi is ahhoz, hogy olyan képanyag szülessen a Babérligetről, ami igazán hűen tükrözi annak légkörét. Köszönöm szépen még egyszer a lehetőséget mindenkinek, mert egy álom volt!

Ha más szempontból is szeretnétek olvasni a fotózásról, vagy csak több képre is kíváncsiak vagytok (érdemes megnézni, mert a Babérligetről lélegzetelállító képek születtek), akkor nagy szeretettel ajánlom Nektek Írisz írását.

Képek: Fénylabor

A Babérliget csapata (Dóri, Eszti, Csilla, Reni, Janó, Tomi) – Babérliget

Ruha: Nagy Ágota Collection

Dekor: Angyalok Műhelye

Torta: Egy csipet torta

Smink: Mester Makeup

Haj: Forró Édua Hairstylist

 

Végezetül pedig, de legfontosabbként kiemelve, szeretném megköszönni a Férjemnek, hogy ilyen türelemmel, kedvességgel és lelkesedéssel fordul felém, nem csak az ilyen ritka alkalmak csodájában – amit egy férfi biztosan másként él meg  – hanem a mindennapokban is. Köszönöm neki, hogy támogat engem, és köszönöm a szeme csillogását amivel minden alkalommal rám néz, és hogy “mindig ilyen gyönyörűnek lát”.

baberliget-web-208
Minden jog fenntartva. A  bejegyzésben szereplő fotók a Fénylabor-szeretet képek saját szellemi termékei. Bárminemű publikálásuk, felhasználásuk csak a Fénylabor írásos engedélyével lehetséges.

14 hozzászólás ehhez: “Babérliget: a lélek ékszerdoboza

  1. Istenem, tele van helyesírási hibával a cikk! (“össze házasodtunk”, és társai)
    Illúzióromboló.
    A habos-babos-csillámpónis-lélekpillangós-unikornisos-oravecznórás vonalhoz nem kellene még mindig ragaszkodni, már rém ciki. Tessék több Kormos Anettet olvasni!

    • Sajnálom a helyesírási hibákat, köszönöm a figyelmeztetést, igyekeztem megtalálni és javítani őket.
      Attól, hogy Kormos Anettet olvasok, még nem fog megváltozni a stílusom, ha mégis ez történne furcsa lenne. Mellesleg olvasok, és nagy tisztelője vagyok.
      Szerencsére az élet néha “habos-babos-csillámpónis-lélekpillangós-unikornisos”, és ha én is ilyen vagyok, ám legyen, legalább vidám (az utolsó jelzőt inkább figyelmen kívül hagyom, mert az nem engem sért).
      Nem bánom, hogyha esetleg “ciki”, mert nem azért írok, hogy “menő” legyek.

    • Én nem vettem észre a helyesírási hibákat, bár az is igaz, hogy nem is figyeltem oda ilyen apróságokra egy ilyen mesés bejegyzés olvasása közben. Rékának megvan a saját stílusa, ami egyáltalán nem habos-babos, stb., hanem tele van érzelemmel, lendülettel és vidámsággal. Úgy ír, ahogyan neki és szerencsére nekünk is szuper!
      Köszönjük Réka!!

  2. Csorgott a nyálam ettől a beszámolótól, mármint a hely is csudaszép, de főleg ti. Rólad tényleg sugárzik a boldogság, simán hihető hogy most házasodtatok. Meg hát kinek ne lenne nagy álma hogy újra átélhesse ezeket a pillanatokban, ilyen szép ruhákban, tökéletes sminkben (az a virágos fejdísz meg kell!!, meg az a kék ruha, meg… :)), szóval picit irigykedem még mindig, de szerintem végig fogom pörgetni még párszor ezt a bejegyzésed. Mintha én is most ébrednék azon a ködös reggelen :)

    • Köszönöm szépen, és őszinte leszek: megértem a pici irigységet. :) De amíg kedvesen történik addig el kell fogadnom, hogyha ilyeneket posztolok. :)

      • Az irigységet természetesen mindenféle rosszindulat nélkül értettem. (én egyébként észre sem vettem a helyesírási hibákat, a tartalomra koncentráltam, és szerintem nem lett ciki, akinek nem tetszik ne olvassa, én sem szoktam olyanokat magamra erőltetni ami nem a szájízemnek való…)

  3. Csodálatos képek és nagyszerű írás… annyira jó volt olvasni, a képeket nézegetve pedig bátyámék közelgő esküvője jutott eszembe, remélem az övéké is csodás lesz. (Na jó, a sajátomat is hasonlóképp képzelem el.) :))
    Tényleg ragyogsz a képeken, a kedvencem hátulról a 3. fotó, egyszerűen meseszép. :)

  4. Köszönöm szépen a csapat nevében. :) Az sokaknak a kedvence :)
    Bátyádéknak gyönyörű napot, és sok boldogságot! A jó esküvő pedig azon múlik, hogy egyes dolgokra mennyire görcsölsz rá… minden jó, ha nem stresszel a pár.

  5. Okés, Réka stílusa tényleg egy cseppet giccses. No de nem kötelező olvasni.
    Szép ez a Babérliget, gyorsan megnéztem a honlapját…..borzasztó drága :(

  6. Hazafelé a munkából félúton megálltam a helyi parkban, elővettem a mobilom és elolvastam a cikked. Annyira kikapcsolt hogy elolvasás után felnézve tök meglepődtem hogy egy srác áll nem messze tőlem a parkban :)
    nekem tetszett és tényleg egy pár percre kiragadott a jelenből.
    ???

  7. No igen, néhányunknak a nyála csepeg a gyönyörtől, másoknak az epéje az irigységtől. Manapság mindenki az elfogadáson lovagol – vagy unikornison, tudom is én – és jó lenne, ha végre ezt el is fogadnánk. Réka, Téged így szeretünk, mint Puzsért a mocskos szájával, vagy épp Jamie Olivert a rusztikus ugrándozásával… Ennyi.
    Ez a poszt meseszerű, és attól, hogy valaki tud örülni a szépnek – szép az, ami érdek nélkül tetszik, mondja papusom mindig -, az igenis dicséretes! Arról pedig, hogy kerül pár elütés vagy épp hiba egy-egy posztba, az regéljen, akinek soha nem volt még egy sem, ráadásul egy-egy bejegyzés bennem is energiát kavar, plusz hozzá az igyekezet, hogy mindent elmesélj, és lám, máris van benne egy kis elütsé ;)

Szólj hozzá!