Tegnap előtt betöltöttem a 29. évemet, így most már csak 362 egész nap van hátra a harmadik ikszig. Azt hittem majd mennyire rossz érzés lesz, hogy 29 éves vagyok, de mikorra eljött a szülinapom már valószínűleg kiaggódtam magam, mert valahogy úgy éltem meg az egészet, mint amikor tiszta oldalt nyitunk egy füzetben, és azt látjuk, hogy a sok üres oldalt mennyi-mennyi lehetőség van szép szavakkal, élményekkel teleírni. Olvass tovább
Talán többen láttátok Instagramon és Facebookon, hogy május végén történt egy kis baleset a jobb kezemmel, annak is a középső “bütykével”. Bár röviden leírtam ott, hogy mi történt, most mesélhetnékem van, szóval megírom itt is. Olvass tovább
Új nevet kapott a lila, ami sötét rózsaszín, és ami – szinte észrevétlen – belopta magát a kedvenc színeim közé. Habfürdőszín lett immár a neve az én szótáramban, s talán feltűnt, hogy a szemüvegem ihlette. Olvass tovább
Három éve ezen a napon megváltoztattam az életem.
Olyan világ részese lettem, amiről nem is tudtam, hogy létezik. Csak írni szerettem volna, bár azt én még akkor nem tudtam, hogy mennyire szeretek írni. Eszköznek láttam, amivel elmondhatom, hogy mit gondolok, de nem sokkal többnek, mert az “írást” addig inkább mások tollából élveztem. Nem láttam azt, hogy milyen mélységesen jó eszközhöz nyúltam, ami rendkívüli módon tudott belesimulni a személyiségembe. Olvass tovább
Nem volt egyszerű hónap számomra a március, és talán ezért is történt az, hogy amiket összeírtam a Márciusi élet posztban, azoknak a többségét csak a múlt hetén valósítottam meg. Szinte kivétel nélkül, sor került viszont rájuk, aminek azért nagyon örülök. Olvass tovább
Nem vagyok egy “TAG-es” lány, eddig a blog életében egyetlen tag volt, méghozzá az Instagrammról, amit izgalmas lenne most megint megcsinálni… Szóval nem igazán töltögetek ilyen kérdéssorokat, de most ez változni látszik, mert megtetszett valami. Olvass tovább
Sajnos kimaradt 1-2 dolog a februári terveim megvalósításából – mert hát nagyon rövid volt a hónap nem??? – de bepótolom, nem csüggedek. Sőt ez motivál, hogy most ne legyen így. A tavasz érkezése sok mindenre sarkall, s napsütésben sok-sok energiára találok, így bizakodó vagyok. Olvass tovább
Többször írtam már, hogy esetleg sűrű vagy fárasztó hónap van mögöttem, de az a fajta fáradtság, ami január közepe táján lepett meg engem, az évek óta ismeretlen volt számomra. Utoljára talán egyetemen, a péntek reggeli matek gyakorlatokon éreztem, hogy ennyire leragad a szemem, és kellene valami amivel kitámaszthatom. Az pedig, hogy este tízkor minden vonakodás nélkül mentem aludni már tényleg azt mutatta, hogy elfáradtam. Eme fáradtság ellenére azonban rég éreztem magam ennyire a helyemen az életemben, mint most. Olvass tovább
Arra gondoltam kap egy árnyalatnyi frissítést a Keddi Kilenc azzal, hogy sorozat szerűen minden hónap első keddjére összegyűjtök néhány dolgot, amit szeretnék a hónapban “megélni” ebben a kilenc kategóriában. Hátha ezzel egy kis inspirációt adhatok nektek is, meg bennem is jobban tudatosulnak az élet apró dolgai, amire szeretnék időt szánni. Ne mindig csak elröppenjen a hónap úgy, hogy “na, erre most sem került sor”. Olvass tovább
Az, hogy a Karácsonyi Angyalok könyveket is rejtenek majd sokfelé a fa alá, nem kérdés. Azt, hogy a mi karácsonyfánk alá is hoz 1-2 könyvet, csak remélem. :)
Szeretem a kis helyes, jellegzetes téglalap alakú csomagocskát, mert rengeteg varázslatot, érzést és élményt takarhat, és főleg nagyon szeretem, ha a könyv első oldalára néhány kedves szót is ír az Angyal, mert számomra ettől lesz teljes az Ajándék. Olvass tovább
December 1-et ír a naptár, és annak ellenére, hogy legalább két hete Karácsonyi lázban égek, ici-picit összeszorult a szívem amikor ma reggel ráébredtem, hogy már december van. Talán majd érthető lesz a miértje is a dolognak…
Az elmúlt három hónapban megfordult velem a világ… kis túlzással. Sosem unatkozom, az életem ha magától nem lenne eseménydús, hát teszek én arról, hogy az legyen. Olvass tovább
Néhány éve már nagy rajongója vagyok a karácsonyi reklám felhozatal kedves történeteinek. A tavalyi válogatásnál leírtam majdnem mindent, hogy miért szeretem őket. Akkor is nagyon élveztem összegyűjteni a legjobb karácsonyi reklámokat, de idén fűszerezte az az elhanyagolhatatlan tény, hogy két barátnőmmel összeülve történt mindez.
Annyira mókás volt látni, hogy melyikünk mire figyel fel, és hogy ebben is mennyire különbözőek vagyunk. Olvass tovább
Valahogy szépen lassan belopózott hozzánk a karácsonyi Kisangyal, és csöpögteti a karácsonyi hangulat illóolaját. Van egy vágyam… azt szeretném, ha az idei Advent nem röppenne el, hanem minden pillanatát megélve tudnék készülődni az Ünnepre, hogy aztán azt lélekben, nyugalomban élhessem meg. Olvass tovább
Félreértés ne essék, nem vagyok zseni… de valamit tenni kell, ha már az ember lánya nem tud rendesen tervezni. Márpedig nekem csak két rendszeresen tervezett dolog van a mindennapjaimban: A reggeli kávém, és a délután kávém :) Olvass tovább
Őszintén szólva szívem szerint azt a címet adtam volna, hogy *tanács, amit az Öcsémnek üzenek, aki tegnap kezdte el az egyetemet. De ez kicsit hosszú lett volna, és végülis ha csak neki akarnám mindenzt elmondani, akkor hazamennék, és csak neki elmondanám. De tény. Az, hogy tegnap megkezdődött neki az egyetem, mélyen érint. Olvass tovább
Itt és itt olvashatóak az előzmények, ahol azt írtam, hogy az élet általában megtalál a lehetőségekkel, vagy ha nem, akkor én keresem őket. Ezekről szeretnék kicsit mesélni, illetve emellett egy keveset a modellkedés lelki oldaláról is, hát kezdem azzal. Hozzáteszem én csak belekóstoltam ebbe a világba, így nem láthatok mindent tisztán… Olvass tovább
Május már olyan rég volt, hogy nem is emlékszem. :) Hamarosan Júniusnak is vége, ami egészen hihetetlen ( gondoltam szólok Nektek, ha esetleg nem tudnátok). Nemsokára pont az év felénél leszünk. Azt hittem ez lassabban jön el. Még csak most sóhajtottam álmaimat erre az évre a szilveszter éjszakába… és már itt vagyok, mindjárt eltelt fél év. Olvass tovább
Fotó: Fénylabor
Jó érzés amikor díjat kap a blog, mert igazából azt hiszem a bloggerekben és így bennem is kényszeres vágy van a visszajelzésre, ezek a díjak pedig egy igazán kedves fajtái ennek. Az elmúlt hónapokban nyolc ilyen elismerést kaptam, ami hihetetlenül sok és nagyon-nagyon jól esik: két Liebster (Kedves) díjat és hat Dorothy díjat! Nem is szép tőlem, hogy eddig egyetlen pisszenés sem hangzott el tőlem velük kapcsolatban, csupán csak megköszöntem őket az illetékeseknél. Olvass tovább
A “mesém” legutóbb ott ért véget ebben a bejegyzésben, hogy megtörtént a portfólió fotózás. Azt is említettem, hogy egy neves ügynökség csinálta, amiből bátran következtethettek a következtetni vágyók, hogy náluk történt valami. Nos akik így gondolják tévednek :). Ugyanis ők főként “fashion” modellekkel foglalkoznak. Olvass tovább
