Karácsonyi Béke

img_7208_v

Éppen kiflit sütök. Az elmúlt órák békéjét, ami a lelkemben van, rég éreztem… nem zavart semmi kötelezettség, nem szerepelt a listámon semmi teendő. Szabadon dönthettem, hogy mivel töltöm az időmet. Kivéve a kiflit ugye, mert éhesek leszünk, de az édes teher. Vagyis sós. :)

Az elmúlt hetek nagyon pörgősen teltek, magam is csak kapkodtam a fejem. Szerettem volna nyugalmasabban megérkezni az Ünnepre, de másként alakult, amit végül nem is bánok. Akadt feladatom bőven, többek között egy számomra rendkívül kedves embernek, Andinak, én lettem az Angyalkája a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők közösségében az ajándékozos játék során. Hogy mit vitt neki a postás, majd ő talán megírja… ami viszont nagyszerű, az az, hogy ő pedig engem kapott, ami nem volt törvényszerű a játékban. Figyelt rám Andi, ez látszik az ajándékból, mert egy kis fa szarvas érkezett hozzám, némi, már elfogyasztott édesség társaságában – A Szarvaska megette útközben, véletlenül sem én voltam, rögtön felbontás után! Nem, nem….

img_7192

Andi blogját nagyon szeretem, mert olyan természetességgel tud írni, számomra izgalmas dolgokól. A fél – ha nem az egész! – világot bejárta már, és igazi öröm számomra amikor ezekről ír,  de igazából bármi másról mesél, azt öröm olvasni. Külön fűszerezi a blogja iránti szeretetemet, hogy Andival már találkoztunk 2013-ban, amikor még egyikünk sem sejtette, hogy összehozhat minket még az élet az online térben ilyen módon, hiszen akkor még egyikünk sem blogolt. Boldog menyasszonyok voltunk akkor, akik a jószerencse és sok-sok szeretet folyamán belekeveredtünk egy nyolc menyasszonyos fotózásba. Akkor találkoztunk először, de Andi már akkor megfogott engem különös személyiségével, ami egyszerre vagány és nőies. Ha többet szeretnétek megtudni róla, itt találjátok a blogját, a Simply Wifely-t. A kis szarvas meg az asztalomnál figyel rám, hogy néha kicsit lassítsak, és figyeljek oda arra a békére, amiről Andi írt nekem a csatolt képeslapban.

Rám is fér a lassítás. Az elmúlt hetek pörgésében szinte láttam magamat suhanni önmagam előtt, és megpróbáltam utolérni. Tegnap délutánra sikerült. A békét pedig, ami a szívembe költözött tovább mélyíti a sülő kifili illata…

Fél kiló liszthez, egy csipet sót kevertem, felfutattam 20 g élesztőt 3,5 dl tejben, és ezt összekeverve hagytam kelni 40 percet. Abban a negyven percben csak ültem a fa alatt, lapozgattam a könyvet amit hozott az Angyal, és készültem arra, hogy nektek írjak. Ezután a kelt tésztát kinyújtottam vékonyan kör alakúra, felszeleteletem 8 körcikkre, és feltekertem kifli alakban. A sütőt begyújtottam, így hamar felmelegedett 220 fokra, és azalatt a fél óra alatt, amíg az első kifliknek kelni kellett, készen is lettem az összessel. Közben ezer gondolat keringett a fejemben, amit megosztottam volna veletek a Karácsonnyal kapcsolatban, de most, hogy itt ülök, azt érzem, hogy ezek közül csak néhány igazán fontos van.

Nagyon remélem, hogy megálltok, vagy már megálltatok ezen a Karácsonyon egy pillanatra, és engeditek a Békének, hogy elöntse a szíveteket. Elvégre Jézus a Béke fejedelme, és a Karácsony – bármennyire is igyekszik a világ elnyomni ezt – Jézus megszületésének az ünnepe. Olyan csoda ez, amit emberi ésszel igazán nehéz felfogni. Olyan csoda ez, amit nem lehet elégszer hangoztatni. Nagyon Hálás vagyok a családomnak, hogy úgy nőhettem fel, hogy számomra ennek a csodának a léte természetes. És még így is, hogy természtes, még így is nehéz igazán megérteni.

Azt gondolom, hogy amire a ma emberének a legnagyobb szüksége van, az a BÉKE. Nem pusztán a népek, a népcsoportok vagy az országok között, és nem is csak egyén és egyén között, hanem Béke önmagunkban, önmagunkkal. Talán pont azért olyan hatalmas dolog a béke, és talán pont azért veszi körül annyi viccelődés, mert olyan nehéz elérni… de a Karácsony jó alkalom arra, hogy felfedezzük a Béke csodáját, és hogy belássuk, hogy mennyire nagy szükségünk van rá a hétköznapokban is.

Az otthon tölött órák sok olyan konfliktusnak adnak teret, amivel talán nem törődünk a mindennapokban. Zavarnak ugyan minket, de nem hagyunk nekik időt, aztán előjönnek az ünnep csendjében… ezért vitáznak olyan sokan a karácsonyfa alatt. Pedig ha több időt szánnánk a belső Békénkre, akkor a konfliktusok és a félreértések is könnyebben megoldódnának…

A Béke törékeny, és nehezen elérhető állapot, de meg kell találni azt az időt, amit rászánunk arra, hogy békességre találjuk a hétköznapjainkban és az ünnepeinken egyaránt. Manapság már nagyon könnyen elszalad az idő… ezért tudatosan keresni kell, és odafigyelve megélni az igazi béke termetésének idejét. Például abban a 20 percben, amíg megsülnek a kiflik.

img_7195

 

Ha az ajándékozós játék többi résztvevőjének a bejegyzését is szeretnétek elolvasni, akkor az alábbi linkek között szemezgethettek:



4 hozzászólás ehhez: “Karácsonyi Béke

  1. Áldott karácsonyt neked Réka, és még sok ilyen békés, szép pillanatot! :)

  2. Új vagyok itt, a nyomtatható naptárad hozott ide – ami nagyon tetszik, és most a kifli receptjét is kiírtam. Ma este kipróbálom!

    • Jajj, hát el sem hiszed ennek a hozzászólásnak most hogy megörültem :) Valamiért spambe tette, csak most láttam. :) Sikerült a kifli? A Férjem azzal szekált, hogy “kellett a karakterszám, vagy miért írtad bele a kiflit? :D” persze csak viccesen. De pont EZÉRT írtam bele! <3 :)

Szólj hozzá!