Keddi Kilenc – Amire szánjunk időt


A nyár szinte mindenkinek kicsit kaotikus, legalábbis a környezetemben és a saját életemben is ezt éreztem. Vágytam volna egy hosszabb időt felölelő nyugalomra és pihenésre, de valahogy idén nyáron nem jött össze. Hosszabb idő legalábbis – tehát mondjuk 3 nap egyben, tényleg pihenéssel – többszöri próbálkozásra sem. Viszont olyan pillanatok adódtak, amelyek ölelésében megnyugodhatott a háborgó lelkem, így nem panaszkodom. Érdekes módon ezek többsége egy-egy munkanap délutánján történt, tehát még csak szabadság sem kellett hozzá. Ahogy hajszoltam a hosszabb nyugalmat, úgy lettem egyre fáradtabb, így egy ilyen tiszta és nyugodt pillanatban rájöttem, hogy túl gyorsan élek ahhoz, hogy kikapcsoljak. Azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül.
A napokban pont egy “slow livinggel” kapcsolatos cikk került a kezembe, amit már csak azért is elolvastam, mert ennek a bejegyzésnek a vázlata itt pihent, hát érdekelt, hogy más mit mond a témáról. Egy nagyon jó történetet idézett a szerző – amelyet felkutattam a neten, és arra gondoltam legyen az a Mai HAB. :) Valahogy néha nekünk is időt kellene szánnunk arra, hogy a lelkünkre figyeljünk.
Szóval ennek jegyében gyűjtöttem össze néhány dolgot, amire minden héten időt akarok szánni ezentúl, hogy közben a lelkem is utolérjen a nagy rohanásban. Mire szánjunk hát időt szerintem? Íme:

1.
A reggeli italra
Olyan ez a “reggeli ital” megfogalmazás, mintha valami rémes lötyi reklámja lenne. :D Igazából csak nem akartam kávét írni, mert nem mindenki kávézik. Én többnyire azt iszom, és nagyon rossz érzés amikor úgy fogy el, hogy észre sem veszem. Mennyivel jobb ha úgy fogyasztjuk el, hogy közben figyelünk és élvezzük is az ízeket! Az napból 10 percet igazán szánhatunk arra, hogy figyelve és nyugodtan igyuk meg a … reggeli italt. :D
minta
2.
Zenét hallgatni
Manapság zenét hallgatunk miközben dolgozunk, tanulunk, sportolunk, utazunk… De figyelünk is a zenére? Hagyjuk, hogy a lelkünk hozzákapcsolódjon a zene szövegéhez és a dallamához? Nos ha igen, akkor jó neked, ügyesebb vagy mint én általában :). Pedig egy zeneszám ritkán több mint 5 perc… és mégis inkább valami közben hallgatjuk. Pedig pihentető, ezért úgy döntöttem beiktatom az életembe a Csakzenehallgatást.
minta
3.
Imára kulcsolni a kezed
Vagy nem is kell neki “formális keretet” adni. Lehet azt akárhogyan is. Mondjuk a kifeküdve a fűbe, vagy kézen állva. :) Tudom, a hit kérdése igen kényes dolog sajnos. Pedig nem kellene az legyen. Lehetsz attól “tredni”, hogy keresztény vagy! Szánj időt arra, hogy beszélgess Istennel, mert ő egészen biztosan nem fog félreérteni, és számíthatsz rá! Van bárki más akihez így viszonyulhatsz? Aki soha nem ért félre?!
minta
4.
Növény gondozásra
“Én mindig kinyírom a növényeket!” Hányszor hallani ezt a mondatot, te jó ég! Egyébként sokszor én is ezt teszem sajnos. Mégis, mikor megmentettem a rózsámat – bár aki miatt mentésre szorult az is én voltam – vigrázott nekem, és el sem tudom mondani Nektek azt az élményt. Így rászoktam, hogy néha megsimogatom és igyekszem figyelni a locsolására is. Így szerintem akkor is érdemes újra és újra próbálkozni, ha nem vagyunk igazán sikeresek benne. Előbb utóbb hátha sikerül rutint varázsolni belőle. Az igazi öröm lesz!
minta
5.
Mély levegő
Egészen pontosan: Megállni a szabad levegőn, a nap felé fordulni (akkor is ha felhők mögött van), becsukni a szemed és venni egy mély levegőt. Erre azóta szoktam rá, mióta írom a blogot, és a legjobb gondolatok  ilyenkor jönnek. Azt hiszem azért, mert így hagyok nekik teret, félreteszek minden mást. Így van hová jönniük :)
minta
6.
Képeket nézegetni
Hányszor de hányszor elhangzik mostanság, hogy amióta digitális világban élünk, azóta mennyire nem hívjuk elő a képeket, és mennyire nem is nézzük meg őket. És sajnos ez a “hányszor de hányszor” nem véletlen. Tenni akarok és teszek is ez ellen! Havonta egyszer válogatni kell, és félévente egyszer előhívni belőle. Terv: pipa! Megvalósításban való hit: pipa! Megvalósítás: Még nincs adat :D
minta
7.
Rámosolyogni a tükörre
Komolyan – illetve pont hogy nem. Sőt, tovább megyek! Grimaszokat vágni a tükörben. Egyrészt felszabadító, másrészt jó kis önismeret, harmadrészt vicces, negyedrészt … mi van nem elég három indok? :) A lényeg, hogyha időt szánsz arra, hogy kicsit magaddal legyél ilyen formában, egy kicsit jobb formába is kerülsz. De a nagy grimaszok után, azért mindenképpen mosollyal köszönj el a tükörtől! :)
minta
8.
Táncolni
Most! Mondjuk erre a számra, még ha nem is végig. Hogy ne azzal töltsd az időt, hogy olvasod amit ide írok, hanem helyette próbáld ki, ezért nem is írok ide többet. (Nem ír, éppen táncol) Ez jó volt! Én most zene nélkül csináltam, mert a mosdó volt most az a hely, ahol szabadon “táncolhattam” egyet. Ott meg nem volt zene.
minta
9.
Olvasni a Habfürdőt
:D Nah jó, bevallom, nagyon gondolkoztam valami tuti ötleten ide kilencediknek. De őszintén… ennél tutibbat nem tudok! :) :D
Igazából de, tudok: írni. Mert ha már leírunk valamit, akkor konkrétabban megfogalmazzuk, mintha csak elsuhan a gondolataink között. Írással a gondolatink hasznosabbá válnak, írjuk azt akárhová, akárkinek.
minta

7 hozzászólás ehhez: “Keddi Kilenc – Amire szánjunk időt

  1. tetszik :) van ami mar benne van a napi rutinban, van amin meg kell dolgozzak :)

  2. Nagyon tetszett ez a bejegyzés, ami meglepő, hogy mindegyiket szoktam csinálni és nagyon jót tesznek a lelkemnek. Főleg a reggeli kávé az érzékeny pontom, ha van időm elszürcsölgetni az egész napom máshogy indul. ?

    • Hű, akkor te igencsak ügyes vagy! Igyekeztem én is saját tapasztalatból és vágyból építkezni. Remélem előbb utóbb nekem is rutinom lesz ezekben :) Örülök, hogy tetszett!! Nagyon jól esik!

  3. Ismét egy remek írás a Habfürdőn! :)
    1. A reggeli kávé (néha délelőtti) nekem is sokkal jobban indítja a napot.
    2. A zenehallgatásról már én is írtam. Mondjuk nálam utazás közben szokott az lenni, hogy az arra érdemes dalra igazán odafigyelek. Úgyhogy nem tudom, az ér-e :) Ebben még lehetne fejlődni!
    3. Sajnos ezt eléggé elhanyagoltam, úgyhogy jó, hogy figyelmeztetsz rá :) Nekem mindig bűntudatom van, amikor hosszú ideig nem szóltam Istenhez, akkor miért jövök én ahhoz, hogy utána újra beszélgessek vele. Ilyenkor nehéz arra gondolni, hogy megbocsájt és vár, hogy hozzá intézzem a szavaimat.
    4. Milyen igaz ez is! Amióta megint otthon lakok és nincs meg a kis fűszerkertem, hiányzik is látni, hogy hatalmas bokorban nő a bazsalikom és a hideg mentateához a zöldet a ház elől hozom. Nekem egyébként a kinti növények életben tartása jött be, bent, cserépben én is szerencsétlen vagyok. Azért lehet, hogy még nem kéne feladnom, az Aloe Verám például mindig új életre kel, bár az elég igénytelen, de akkor is! :)
    5. Én is tapasztaltam ezt és már nem is tudnék nélküle élni. A mindentbeleadós sóhajok nélkül :)
    6. Mennyire tervezem, hogy majd készítek albumot, ezzel a ponttal újabb löketet adtál. (Csak nehéz eldönteni, hogy melyik képeket rendezzem…)
    7. Ezt én annyiszor csinálom és tényleg nagyon vicces tud lenni! Egyszer azt mondta a párom, hogy “Értem már nektek, miért nincs TV-tek, magadat is remekül elszórakoztatod!” :D
    8. A tánc nélküli élet nem élet! :)
    9. Ha nem is minden nap, de igyekszem követni a bejegyzéseket! ;) Továbbá írok, mert anélkül sem igazi az élet :D
    Köszönöm a Keddi Kilencet! :)

Szólj hozzá!