December 1-et ír a naptár, és annak ellenére, hogy legalább két hete Karácsonyi lázban égek, ici-picit összeszorult a szívem amikor ma reggel ráébredtem, hogy már december van. Talán majd érthető lesz a miértje is a dolognak…
Az elmúlt három hónapban megfordult velem a világ… kis túlzással. Sosem unatkozom, az életem ha magától nem lenne eseménydús, hát teszek én arról, hogy az legyen. Olvass tovább
Néhány éve már nagy rajongója vagyok a karácsonyi reklám felhozatal kedves történeteinek. A tavalyi válogatásnál leírtam majdnem mindent, hogy miért szeretem őket. Akkor is nagyon élveztem összegyűjteni a legjobb karácsonyi reklámokat, de idén fűszerezte az az elhanyagolhatatlan tény, hogy két barátnőmmel összeülve történt mindez.
Annyira mókás volt látni, hogy melyikünk mire figyel fel, és hogy ebben is mennyire különbözőek vagyunk. Olvass tovább
Minden év egyik legjobban várt időszaka számomra az advent, és azon belül is a koszorúkészítés az, amit talán a legjobban élvezek… na meg a hozzá tartozó gyertyagyújtás. Idén még jobban készültem erre, mert a tavalyi évhez hasonlóan tudtam, hogy idén is szeretném veletek megosztani az elkészült koszorúkat. Egyszerűen nem elég nekem egyetlen egy, mert élvezem azt, hogy többféle témában is alkothatok. Helye pedig mindig akad az elkészült műveknek. Olvass tovább
Valahogy szépen lassan belopózott hozzánk a karácsonyi Kisangyal, és csöpögteti a karácsonyi hangulat illóolaját. Van egy vágyam… azt szeretném, ha az idei Advent nem röppenne el, hanem minden pillanatát megélve tudnék készülődni az Ünnepre, hogy aztán azt lélekben, nyugalomban élhessem meg. Olvass tovább
Azt mondják az, hogy ilyen korán sötétedik, sokaknál okoz depressziót vagy valami ahhoz hasonlót – és én hiszek nekik. Elhiszem, mert a lelkünknek lételeme a fény, anélkül nehezen tud szárnyalni…ugyanis állandóan nekimegy a sötétben mindenfélének.
De ki mondta, hogy csak a külső fényességgel világíthatjuk meg az útját? Ha harmóniába tudunk kerülni önmagunkkal és a világgal, akkor a belső fényünk majd segít átvészelni ezt a borongós időszakot. Olvass tovább
A Habfürdő hasábjaira merőben új műfaj érkezik ezen poszt által, ami miatt rendkívül izgatott vagyok. Terméket teszteltem, méghozzá az Inecto Naturals Argános samponját, kondicionálóját és hajolaját.
Megnéztem a profik oldalán, hogy hogyan is kell terméktesztet írni, így mindenképp fontos, hogy a csomagolásával kezdjem, ami… szép. Olvass tovább
A fülbevalómat nagyon köszönöm Csermak design -nak
Rendkívül szerencsés nő és feleség vagyok, mivel azon felül, hogy elvitt a férjem a Cosmopolitan Blogger Day-re, ki is tartott mellettem a rendezvény teljes időtartalma alatt! És ha hiszitek – ha nem, ezen jófejségét még fokozni is tudta, ugyanis nemcsak, hogy mindezeket megtette, de arra is hajlandó volt, hogy egy-egy pohár bor társaságában leüljön velem, és “megvitassuk” a saját szemszögünkből, hogy hogyan éltük meg a rendezvényt. Igaz, a bort én szervíroztam, szóval lehet ennek is köze volt a dologhoz. Olvass tovább
Íriszéknek különös érzékük van arra, hogyha írnak nekem egy felkéréssel kapcsolatban, akkor ezt olyan pillanatban tegyék, amikor a lelkemnek éppen szüksége van valamire, ami megerősíti, ami feltölti. Hogy ez csak a véletlen műve-e, vagy Isten szeret engem ennyire, nem tudom – bár hiszem, hogy az utóbbi minden bizonnyal igaz, különben nem ajándékozna meg ilyen leírhatatlanul csodálatos élményekkel… Olvass tovább
Hajlamosak vagyunk skatulyákban gondolkozni amikor valakiről véleményt alkotunk. Nincs ezzel semmi probléma, az agyunknak kell egy rendszer, főleg ha olyan megfoghatatlan és feltérképezhetetlen “dolgokról” van szó, mint az emberek és a hozzájuk fűződő viszonyunk. Így aztán mindannyiunknak van egy szempontrendszere, amiben elhelyezzük a másik embert. Néha egészen buta szempontok.
Szól a fülemben egy lágy dallam, és a teafűből lassan kiáznak az ízek. A nap hol besüt az ablakon, hol elbújik. Az asztalon egy gesztenye figyel engem a naptár mellől, számológép és a jegyzetfüzet között. Séta közben hosszan rugdostam magam előtt, elgondolkozva azon, mit várok magamtól… felkaptam, a zsebembe süllyesztettem, majd ide került. Szeretem a meleg-barna szemét, ahogy rám néz… Olvass tovább
Ez a nyár össze sem hasonlítható az eddigiekkel. Nem emelem föléjük, és cseppet sem rosszabb az eddigieknél. Lehet csak annyi a különbség, hogy ez MOST volt. :) Mégis úgy érzem olyan minőségben más, amit talán meg sem tudok fogalmazni. Lelki csúcsok és hullámvölgyek, kihívások, vereségek és győzelmek tarkítják, közben pedig annyi élmény ért, amit nem is várna az ember lánya, amikor a nyári időszak elviekben semmiben sem különbözik a többitől. Olvass tovább
Félreértés ne essék, nem vagyok zseni… de valamit tenni kell, ha már az ember lánya nem tud rendesen tervezni. Márpedig nekem csak két rendszeresen tervezett dolog van a mindennapjaimban: A reggeli kávém, és a délután kávém :) Olvass tovább
Őszintén szólva szívem szerint azt a címet adtam volna, hogy *tanács, amit az Öcsémnek üzenek, aki tegnap kezdte el az egyetemet. De ez kicsit hosszú lett volna, és végülis ha csak neki akarnám mindenzt elmondani, akkor hazamennék, és csak neki elmondanám. De tény. Az, hogy tegnap megkezdődött neki az egyetem, mélyen érint. Olvass tovább
