DIY

DIY Adventi Falucska

2018. 11. 27. 6 hozzászólás

Három éve kitaláltam, hogy szeretnék egy Adventi Falucskát készíteni ünnepi naptárként, de minden alkalommal megkezdődött a december mire magamhoz tértem, és így nem lett belőle semmi. Három éve tervezgetem, ami most végre megvalósult. Idén végre nem pislogok meglepetten, hogy vasárnap már Advent első vasárnapja, és ez sokban annak köszönhető, hogy a Lidl Magyarországgal együttműködésben jöhetett létre ez a poszt. Így idén végre megvalósult egy hároméves álom…

Na de kezdjük az elején. Gyerekkorom óta oda vagyok az adventi naptárakért. Amíg kisebbek voltunk, általában a Mikulás hozta a kalendáriumot, azt a kis ablakos fajtát, ahol egy mesés kép mögött rejtőzött minden napra egy kis csoki. Olyan lelkesen vártam minden nap, hogy azt a kocka tejcsokoládét megegyem, és megtudjam, hogy aznapra milyen formába öntötték, mintha soha máskor nem ehettem volna édességet. A mai napig csordultig lesz a szívem szeretettel és izgatottsággal, ha rá gondolok. Azt a gyermeki felháborodásomat pedig sosem felejtem el, amikor unokatestvéreimnek ajándékba ilyen kalendáriumot vittünk, és ők az összes csokit egyszerre megették. Még el is pityeredtem ezen a felháborító gaztetten. Szóval különleges érzések kötődnek ehhez a kedves szokáshoz, hogy ilyen módon számoljunk vissza Szentestéig.

Ahogy egyre nagyobb lettem, elkezdtem érdeklődni a kézzel készült naptárak iránt. Szerettem először az Öcsémnek, aztán később a férjemnek egy-egy kreatív ötletbe öltöztetni az Adventi naptárat. De volt, hogy barátoknak készítettem. Szeretem, mert igazán kifejezi mennyire fontos számunkra a másik. Egy igazi ajándék, amihez semmi más nem hasonlítható.

Huszonnégyet készíteni azonban bármiből hosszú idő, ráadásul huszonnégy meglepetés is kell bele, amire külön figyelmet kell fordítani… Szóval tény, hogy az adventi kalendárium készítése nem kis feladat. De minden alkalommal, amikor elkészül, utána huszonnégy napnyi örömet okoz, ami azt hiszem minden fáradtságot és időt megér, amit az alkotás igényel.

Az kétségtelen, hogy a kalendárium egyik varázsa maga a kis meglepetés, ami bele kerül. Ami kicsit minden nap más. A LIDL-el való együttműködés azért áll nagyon közel a szívemhez, mert a bolthálózat egyébként is az életem része, és megtisztelő, hogy velük dolgozhatok idén is. Az egészen egyértelmű volt, hogy édességet szeretnék, mert a kalendáriumba 24 olyan tárgyat választani, ami nem csupán haszontalanság, nehéz dolog. Esetleg ha kisgyermek van a családban, mert neki például apró fa játékokat választottam volna, minden napra egy újabb részletet, ami aztán összeáll egy egésszé.

Szóval édesség. Azon belül pedig az eleganciája miatt a Deluxe termékcsalád édességeire esett a választásom. Ezek többnyire kellően kicsik, változatosak mind ízben, mind pedig formában ahhoz, hogy tökélesek legyenek a kalendáriumba. Ráadásul még csak fel-alá rohangálásra sem volt szükség a polcok között, hogy kiválasszam a megfelelő méretű csokikat, pedig egyébként általában elkerülhetetlen. A célom az volt, hogy elegáns csomagocskák készüljenek, amelyek illenek a falu stílusához. Persze a legfontosabb szempont az volt velük kapcsolatban, hogy majd minden nap meg tudjuk osztani a férjemmel.

A következő termékek kerültek a csomagokba: Deluxe desszertkülönlegesség; Deluxe csokoládé praliné; Deluxe gyümölcsök csokoládéban; J.D. Gross Praliné

Az édességeket egy kis sakkozással, némi csokoládé fogyasztással támogatva szépen becsomagoltam, és már csak arra vártak, hogy méltó köntöst kapjanak.

 

Mint említettem régóta dédelgetett kis álom volt, hogy egy falu rejtse Adventkor ezeket az apró örömöket. Már egy ideje odáig vagyok a házikók mindenféle megjelenítési formájáért, de idén ősszel ez még inkább tetőzött (mert mi mást csinálna egy házikó…khm).

Nézzük, hogy mire is van szükség a házikókhoz:

– 4 ív A2-es fehér karton, 280 g

– ceruza

– 2 vonalzó, amiből egy lehetőleg minél hosszabb. Én egy fém „valamivel” helyettesítettem ezt, amit a férjem adott kölcsön – valami villanyszerelési dolog

– olló

– jó minőségű papírragasztó

– precíziós penge vagy sniccer az ablakok kivágásához

– sütőpapír, ha az ablakokat szeretnéd „beüvegezni”

– cellux

Az házikókat igyekeztem minél változatosabb méretben megrajzolni, arra azonban figyeltem, hogy a lehető legkevesebb hulladék maradjon (több-kevesebb sikerrel). Ezen a linken két alap házikó sablonját le is tudjátok tölteni.

Az oldalarányokkal, illetve az ablakok formájával játszva azonban gyakorlatilag ezerféle lehet a falu, így akár sablon nélkül is egyszerűen megoldható. Úgy éreztem magam rajzolás közben, mint egy építészmérnök, bevallom nagyon jó móka volt. Először felrajzoltam az összes ház körvonalát majd élvezettel terveztem az ablakokat. Persze lehetett volna kevesebb ablakot is álmodni, de mindig is fénypárti voltam, így nem rettentett el, hogy mennyi munka lesz ezt kivágni.

Ahogy látjátok, a teteje később került rá, egyetlen csík kartonból hajtva, ezt kell majd leemelni, hogy hozzájussunk a csokihoz. Egyrészt mert ez lényegesen egyszerűbb megoldás, mintha azt is hozzá terveztem volna a házhoz, másrészt szerintem nagyon helyesek, ahogy túllógnak a „homlokzaton”.

Egyedüli kivétel az egyszerűség alól, az gyönyörű, masszív templom, amihez szinte semmi közöm sincsen.

A templomot ugyanis a férjem tervezte és ő is alkotta meg. Innen letölthető a hozzá tartozó sablon. Egyszerűen nem tudok betelni vele, annyira tetszik nekem! A sablont használva meglátásom szerint nem sokkal bonyolultabb megalkotni, mint a házikókat, és mindenképpen érdemes, mert meseszép, ahogy uralja a falut!

A házakat ollóval, az ablakokat precíziós pengével vágtam ki. Kezdetben az ablakokat vonalzó mentén, pontosan igyekeztem vágni, azonban csakhamar rájöttem, hogy egyrészt nehezebb és lassabb úgy, másrészt pedig az egyenetlenség kölcsönöz nekik valami kedves bájt. Ezután következett a hajtogatás és a ragasztás.

Az ablakokhoz zsírpapírból vágtam akkora darabokat, amelyek az lyukakat lefedik – itt nem kell nagyon pontosnak lenni és méricskélni, bőven elég, ha eltakarja az ablakot – és celluxszal belülről beragasztottam.

Ezután már csak a tetőket kellett elkészíteni. Az egyforma oldalú – többnyire 4, 5, 6 cm széles – házikókat összecsoportosítottam, és ennek megfelelően 6, 7, 8 cm széles csíkokat vágtam a kartonból, majd attól függően daraboltam fel, hogy mennyire szeretném, ha lelógna a tető.

Olyan nincs, hogy egy villamosmérnök lánya, aki egy villamosmérnököz ment feleségül is, olyan Adventi falut álmodjon, ami nem világít, így ez esetben is csak a kivitelezés volt a kérdés. A megoldás végül annak köszönhető, hogy éppen felújítás alatt van a ház (mondjuk évek óta így van, szóval ezen nincs mit csodálkozni), mert így volt itthon gipszkarton. Lemértük hát az ablakpárkányt, levágtunk egy megfelelő méretű gipszkartont, majd felpakoltam a házikókat, és ezután jött a rendezgetés. Ezzel el lehet bíbelődni bőven. A fényfüzér lámpácskáinak távolságát figyelembe véve elrendeztem a házakat, majd ceruzával berajzoltuk a helyüket a gipszkartonon. Ezután lepakolva róla, a megfelelő helyre lyukakat fúrtunk és alul belefűztük a fényfüzért (ami egyébként szintén a Lidlből van), a lyukakon kibújtatva a ledeket. Ezután már csak a helyére került szépen minden – a gipszkarton, a házikók, bele a csomagocskák – , és elosztottam a számokat. Ez utóbbiak külön készületek, mert nem szerettem volna a szép fehér házikóimat összefirkálni. Az alábbi képen látszik, ahogy a ledeket kibujtattuk, remélem, hogy sikerült elmagyaráznom, hogy hogyan is készült. Ha esetleg nem, szóljatok!

Nem maradt más hátra, mint felkapcsolni a kis lámpákat, és megcsodálni a kész alkotást. Sokat dolgoztunk vele, de minden pillanat megérte, mert azt hiszem az idei karácsonyunk egyik legszebb dísze lesz ez a közösen készített Adventi falucska.

 

A blogbejegyzést a Lidl Magyarország szponzorálta.

#whatreallymatters #szponzorálttartalom

6 hozzászólás

  • Bogi 2018. 11. 28. at 11:05

    Ez valami bámulatos, leesett az állam. :)

    • Reka 2018. 11. 28. at 17:36

      Köszönjük szépen! Igazán kedves tőled! ?

  • Viki 2018. 11. 28. at 17:21

    Hát ez nem semmi Réka, gyönyörű lett ez az adventi falu. Én is már évek óta szeretnék egy ilyet, de egyrészt mindig nagyon macerásnak tűnt, másrészt pedig mindig túl későn jutott az eszembe. Na talán majd jövőre. :)

    • Reka 2018. 11. 28. at 17:38

      Köszönjük szépen :). Egyébként osszeszamolva olyan 6-7 óra munka volt vele, elosztva több estére. Zene, forrócsoki és elszántság … Szóval éppen még elkészülhet időben… Különben is, ki mondta hogy nem lehet vele kicsit késni?!? Én csak biztatni tudlak, hogy vágj bele! Szó szerint :D Ollóval.

  • Regina 2018. 11. 28. at 19:30

    Szia! Jajj, ez nagyon szép és varázslatos lett. Remek ötlet, most én is kedvet kaptam egy falucska készítéséhez, de nem hiszem, hogy ilyen ügyes lennék. :)

    • Reka 2018. 11. 28. at 20:12

      Köszönjük szépen! És Ugyan már! Nem bonyolult, mármint komolyan nem az, csak vonalak és vagdosás! Én csak biztatni tudlak!

    Leave a Reply

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

    ×