Házat keresünk #2

2015. 02. 02. No Comments

Csapjunk is bele a következő körbe. Azaz mindjárt, mert előtte még, csak a rend kedvéért: Itt olvasható a #1.

Az ingatlanosokkal (eddig) nem volt még tapasztalatunk, ráadásul minden szakmában vannak jó éskevésbéjó munkaerők, így az általánosítás minden árnyalatát szeretném elkerülni. Nos mi azt hiszem első alkalommal egy kevésbé lenyűgöző típusba ütköztünk bele, bár el kell ismernem, hogy a stílusa van akinél működik.
Például a házat eladni kívánó néni nagyon oda volt érte. János (nem tudom így hívták-e) így, János úgy, majd ő meg mondja, majd ő megmutatja, és ő az Ász. Szegénynek nálunk még Bubinak (Jumbónak) lenni sem volt sok esélye. A házat Habfürdőlakán (hívjunk így minden települést ahol van esélye annak, hogy házat veszünk) már egy ideje nézegettük kívülről, a telefonszámot a kerítésről néztük le, mivel szoktunk néha arra járni.

 

Felhívtuk, hogy ez és ez a ház érdekelne. Ő megtudakolta, hogy tudjuk-e pontosan, hogy hol van, mi pedig tájékoztattuk, hogy igen, onnan van a telefonszám. Majd ezt a kérdést tisztáztuk még kétszer, különbözőképpen megfogalmazva. Nem miattunk. Szuper, felfogta. Tekintve, hogy a sötét jótékony takarása esetleg az eladónak kedvez, meg mondjuk megtudható belőle, hogy a házból mely csillagképek láthatóak, mondtuk, hogy munka miatt csak a szombat jöhet szóba. Húzta a száját, de végül belement. Majd közölte, hogy találkozzunk a Habfürdőlak táblánál. Részünkről a válasz először döbbent csönd volt, hiszen értem én, hogy így szokták ha hirdetésre történik a jelentkezés,  hogy ne tudjuk kikerülni az ingatlanost, de

1. éppen vele egyeztetünk

2. többször elhangzott a beszélgetés elején, hogy tudjuk hol van

3. a ház a táblától nagyon nagyon maximum 600 méterre van.

Ha nem egy tökéletesen hivatalos és formális beszélgetés lett volna, lehet megérdeklődjük, hogy esetleg amikor hajtunk be Fürdőlakába, felvegyük-e a táblánál, ha már ott szeret álldogálni, de így inkább csak közöltük vele, hogy nekünk tökéletesen megfelel a ház előtt is.

Nos a találkozáskor a fizimiskája sem keltett túl jó benyomást (de erről nem tehet, így nem részletezem, bár a “vajda kalapról” a felesége – ha van – lebeszélhette volna), de azt aláírom, hogy a hogyan kommunikáljunk a vevővel ha hülyének nézzük résznél nagyon figyelhetett az iskolában, és a tenyérbemászás házit is mindig megcsinálhatta. Csak sajnos mi hiányoztunk a hogyan legyen ez szimpatikus óráról. Azért egy ötöst beírok neki a hogyan szedd ki a megszeppent kis feleségből akinek a férje lement a pincét megnézni, hogy hogy állhatnak anyagilag tárgyból. Igaz, a következtetése téves lehetett, mert elég hangzatosan fogalmaztam, de mire észrevettem magam, már tudta mindkettőnk foglalkozását (behúzott a csőbe na, mit szépítsem?).  Utána bölcsen egyetlen szót sem szóltam már, inkább próbáltam elképzelni, hogy tudnék-e ott élni. Elvégre szerencsére az ingatlanost nem adják a ház mellé.

Első ránézésre, egy nem olyan rossz, emeletes, egész nagy telekkel. Elég szoba van fent, kényelmesen el is lehet férni, de sajnos lent nincs lakótér és kicsike a nappali is. Másodikra egy elképzelhető. Ha ezt a falat kivesszük, akkor talán nem olyan kicsi a konyha. Harmadikra egy, az udvarral túl sok a gond, mert olyan mint amikor valaki nem tud leállni a legózással és csak pakolja az épületeket (khm tákolmányokat) egymás mellé ész nélkül, de ha ez a legnagyobb baja, azt elfogadom, bontható.

strange_restaurant_eating_car-1Hazaúton megbeszéltük, hogy a beszélgetés egy adott pontján mindkettőnk legszívesebben behúzott volna Jánosnak (elnézést minden Jánostól, ez a név már rajta ragadt) de a ház akár szóba is jöhetne. Otthon lerajzolta a férjem a falakat, és elkezdtük megnézni, hogy hogyan lehetne esetleg úgy átalakítani, hogy olyan legyen amire vágyunk. Nagyjából fél óra után, amikor már ott tartottunk, hogy a garázsból konyhát csinálunk, feladtuk. Kis nappalistól, kis konyhástól, túlzsúfolt udvarostól és Jánosostól a kalapjával együtt, betettük a felejtős mappába.

 

Aznap még megnéztünk egy másik házat is, de arról nagyjából ennyi mondani valóm van:

keep-calm-and-don-t-give-up-787
Ti tudtátok, hogy van keep calm maker? Nagyon vicces.

 

Folytatás itt.

No Comments

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Rólam

Nő. Feleség. Kislány. Nővér. Húg. Barátnő. Kolléga. Kézműves. Modell. Fotós. Blogger. Én.  Én vagyok, és: Őszintén?! Szeretek én lenni... néha nem, de talán ez nem baj, ilyen vagyok, talán ilyen vagy Te is... Olvass tovább

INSTAHAB

Legnépszerűbb Bejegyzések

Címkék

×