“Nekem fontossá vált az öngondoskodás, önbecsülés és önelfogadás” – Beszélgetés Knapek Évával

2020. 12. 12. No Comments

Évával az Instagram sodort össze minket… vagyis ha egészen pontos szeretnék lenni, azt hiszem ő talált rám. Ezért pedig nagyon hálás vagyok, mert egy igazán fantasztikus embert ismerhettem meg ezáltal.  Mivel az Instán megosztott tartalmait és őt magát is nagyon érdekesnek találom, ezért meginvitáltam egy virtuális beszélgetésre, amire nagy örömömre azonnal igent mondott! 

Előttem tea, Évánál kávé. Jó fekete, egy pötyivel, mert kerüli a tejtermékeket. Halkan szól a zene – legalábbis nálam -, majdnem kávéházi a hangulat…

Mesélj kicsit magadról! Arról az énedről aki nem klinikai szakpszichológus. 

Jelenleg Budapesten élek, s a járvány miatt nagyon hiányolom a családomat és a barátaimat.

Ezen kívül az első, ami most eszembe jut, mert épp nevettünk itt egy nagyot a párommal, hogy nagyon fontos számomra a humor. Nagyon sokat elmond valakiről a humora, és jól felmérhető belőle az is, hogy mennyire illünk össze. Másik nagy kedvencem a társasjátékozás. Azok az igazán jó napok, amiket végig tudunk játszani, viccelődni. 

Egyre több embertől hallom és látom, hogy mennyire szeret társasozni, és ennek annyira örülök, mert ezzel mi is pont így vagyunk! Csakúgy mint a humorral kapcsolatban, ugyanígy gondolkodom én is!

Tényleg figyelek a humorra, mint jelre. Jómagam akár a legsötétebb poénokon is jót nevetek, ha tudom, hogy a cél a szórakoztatás, nem a sértegetés. Még ha ezt néha érintettként nehéz is különválasztani, a sértődékenység ritkán vezet jóra.

Szerintem azért nagyon vékony a határ a fekete és gonosz humor között. Sok esetben nagyon nehéz, hogy az ember ne vegyen valamit magára. Hatalmas önismeret és önbizalom kell ahhoz, hogy tudj magadon, másokkal együtt nevetni

Éppen ezért olyan informatív. Elmondja rólunk ezeket a dolgokat is. Emiatt viszont tényleg érzékeny terület a fekete humor.

Hogyan használhatjuk szerinted jól és empatikusan?

Nagyon fontos, hogy a humorral ne akarjunk kritikát a másik orra alá dörgölni szerintem. Az agresszió a humorban csak arra lesz “jó”, hogy aztán hiteltelenné válik egy “csak vicceltem”. A vicc legyen vicc, a visszajelzés meg visszajelzés. 

Találtam egy oldalt, ahol bizony azt írja, hogy “Makeup by Eva Knapek”, és nemrég meg is említetted egy posztban, hogy sajnos háttérbe szorult. Mesélsz picit erről? Mert szerintem nem sokan gondolnák rólad elsőre. 

Nagyon régóta érdekelt a sminkelés és a rajzolás. Volt lehetőségem egészen nagy kedvezménnyel elvégezni egy iskolát, ahol nagyon jó tanárom volt. Úgy terveztem hétvégi hobbi lesz, hogy esküvőkön sminkelek majd. Aztán elszegődtem egy híres márkához Budapest belvárosában. Nagyon boldog voltam, hogy rám esett a választásuk abban a körben (már másodjára próbáltam meg). Életem egyik legnagyobb élménye volt, sokat tanultam a lányoktól, amit ezúton is köszönök. De ez a két karrier időben és időigényben összeegyeztethetetlenné vált egymással. Jött a klinikai szakvizsga, s utána már nagyon fáradt voltam, semmi szabadidőm nem maradt, ezért úgy éreztem, le kell tennem a voksomat. 

Nehéz volt lemondani a sminkelésról? Vagy hobbiként megtartottad? Ha egyszerre dolgoztál, és készültél egy ilyen fontos vizsgára, akkor egészen biztos, hogy te is olyan típus vagy, akinek meg kellett tanulnia pihenni.

Nehéz, ma is visszavágyom a boltba. Nosztalgikus az egész, és most a járvány idején még hobbiként sincs meg. Magamat kevésbé szeretem sminkelni, mint másokat. 

Ha sok minden érdekel, sokfelé van “hívásod”, ez az élet egyik legnehezebb döntése felnőttként, hogy elgyászolj utakat, mert nem lehet egyszerre több lovat megülni. Mára már megszilárdult a döntésem.  Az az igazság, hogy a felnőtt életemben szinte mindig több helyen dolgoztam és tanultam egyszerre. Most, hogy így leírtam, nekem is “durva” ezzel szembesülni. 

Ha megkérdezik, hogy csinálok ennyi mindent egyszerre, azt szoktam mondani, hogy ebben inkább senki se akarjon rám hasonlítani, mert talán már túlzás, nem követendő példa.

Ebben a témában nekem nagyon fontossá vált az öngondoskodás, önbecsülés és önelfogadás. Ezek nélkül nehéz ellenállónak lenni embert próbáló időkben. 

Szerintem ezek nélkül gyakorlatilag minden nehéz. Nem véletlen, hogy számomra is ezek a legfontosabb dolgok… de talán ez olyasmi amit az ember leginkább a saját bőrén tapasztal

Igen, de a legkönnyebb elhanyagolni is. Emiatt kiemelt figyelmet és tudatosságot igényel. Újra és újra.

Mindez kapcsolódik is az egyik kedvenc témádhoz, ami ha jól tudom a reziliencia. Pontosan mi is ez? Én bevallom tőled hallottam először ezt  szót.

Rugalmas ellenálló képesség a nehézségekkel szemben.

Kis túlzással azt szoktam mondani,  a reziliencia az egyetlen dolog, amire a megküzdésben szükségünk van. Az az igazság, hogy ez az egyetlen dolog magába sűrít egy sor tulajdonságot, képességet és körülményt, amelyek egy jelentős részére van, egy másik részére pedig nincs ráhatásunk.

Néha olyan dolog is lehet reziliencia, amiről alapvetően nem gondolnánk.Példaképpen: egy szakítás és szétköltözés önmagában nagyon megterhelő lehet, ez azért mindannyiunkat megvisel. De a mérgező kapcsolatból kikerülni egyúttal erősítheti a rezilienciánkat.

Ezért jó, ha inkább perspektivikusan gondolkodunk, mert ami most rossz, még nagyon is a javunkra válhat.

Ezt abszolút meg tudom erősíteni.

És pedig?  Marmint megosztod velem?

Hihi. Úgy érzem ezt most a pszichológus éned kérdezte…

Igazából rengeteg példát tudnék felhozni, de talán az életemben a legközelebbi az a babavárással kapcsolatos. Most már világosan látom, hogy az úton amit végigjártam,  miért kellett végig menni. Hogy miért kellett éveket várnunk a Csodára… Vagyis inkább úgy fogalmaznék, hogy miért vált ez végül a hasznomra. Bár cseppet sem volt könnyű, és ha lehetne választottam volna más utat, de ha már így alakult, nagyon tudom értékelni azt a sok fejlődést önmagamban, de akár a házasságunkban is a férjemmel, amik enélkül a megpróbáltatás nélkül nem így alakultak volna, és nélkülük nem lennék ugyanaz az ember. Ezek a tapasztalatok pedig hiszem, hogy a jövőben nagyon sokat fognak segíteni, sőt már a várandósság alatt is érzem, hogy másként kezelek dolgokat, mint tettem volna azt, ha hamarabb érkezik Baba… Nah de  visszatérve hozzád…

Honnan tudhatom meg, hogy mennyire erős a rezilianciám?

Általában véve abból, hogy mennyire érzed magad ellenállónak a helyzetekben, nehézségekben. Például hogy  hogyan éltél meg egy vizsgaidőszakot.

Megmarad-e mellette a funkcióképesség, öngondoskodás, alvás, vagy felborul minden a nehéz érzések hatására. Ha felborul minden, mert sajnos vannak olyan helyzetek, milyen gyorsan rendeződik vissza. Van-e körülötted védőháló? Ilyesmik…

Van kérdőív is erre vonatkozóan, de amit én ismerek, az sajnos fizetős.

Viszont az Insta oldaladon van egy nagyon klassz erre vonatkozó Bingó, azt ha megengeded, megosztom az olvasóimmal. – természetesen megengedte :)

Milyen előnyei vannak annak, ha valaki tudatosan elkezd foglalkozni a reziliencia fejlesztésével? Lehetséges, hogy valaki csak önmagában dolgozzon ezen az ügyön?

Ha úgymond békeidőben fejleszti az általa kézben tartható, fejleszthető területeket (például valamilyen szorongáscsökkentő módszert tanul, vagy meditálni kezd), akkor felkészültebbé válik a következő nehézségekre. Talán annyira, hogy nem is tudatosul, hogy ez már jobban ment, mint korábban.

Az pedig, hogy önmagunkat fejlesszük, természetesen lehetséges. A bingón látható területek fejleszthetők, ezért ha azt látjuk és érezzük, hogy hiányosságaink vannak az adott területen, azoknak a java részén akár már ma is elkezdhetünk dolgozni.

Azt tapasztalom, hogy ha valakinek valamilyen terület fontos lesz az életében, esetleg még odáig megy, hogy másoknak is segíteni szeretne ezen az adott területen, akkor ő maga is megküzdött, vagy folyamatban van a munka ezzel kapcsolatban. Igaz ez a te esetedben is?

Mondhatom, hogy minden, amiről írok, valamiért hitelesen jön ki a “tollamból”.   – Úgy képzelem Éva itt sejtelmesen mosolygott  – Ennél sokkal többet erről nem szeretnék írni, de egyszer egy önismereti csoport végén a társaimmal azt mondtuk erre, hogy ahol eltörtél, ott leszel erős.

Ez egy 150 órás pszichodráma csoport volt. Én szinte végig az asszertivitásomon dolgoztam. Ma már olyan természetes lett, hogy senki meg nem mondaná, hogy ezért így meg kellett dolgoznom.

Ha valaki hozzád fordulna esetleg a reziliencia fejlesztés esetében, hogyan tudsz segíteni ebben? 

Leginkább a reziliencia workshopon és egyéni tanacsadason. De igazából az Insta oldalt is ezért csinálom. Szerintem az is tud segíteni erősödni, elgondolkodni. Legalábbis sokan ezt írják. 

Mert így is van! Nagyon szépen köszönöm Neked, hogy vállaltad az interjút! Abszolút tudok azonosulni a gondolkodásoddal, és nagyon izgalmas személyiségnek tartalak, a szakmádon kívül is, így őszinte öröm volt számomra ez a beszélgetés!

Élveztem ezeket a kérdéseket 

Örülök ha tényleg így van!

Nem mondanám, ha nem így lenne. A legfontosabb dolog számomra a hitelesség.

Legközelebb December 28-án lesz Reziliencia Workshop, amiről hamarosan érkeznek az információk Éva Instagram oldalára.

Nekem nem sokkal a beszélgetésünk után lehetőségem volt részt venni az egyik reziliencia workshopján, és fantasztikus élmény volt! Már csak az is nagyszerű volt, mert  néhány órán keresztül csak azzal foglalkoztam, hogy hogyan is fejleszthetem önmagamat, de ezen felül is rengeteg hasznos gondolattal és felismeréssel gazdagodtam! Túlzás nélkül állítom, hogy mindenkinek csak javára válhat! Pontosan ebből kiindulva kérdeztem meg Évát, hogy benne lenne-e, hogy valakit megajándékozzunk egy ilyen lehetőséggel. Az Instagram oldalamon, meg is találod a játékot, de ha esetleg nincs Instád, akkor itt kommentben is játszhatsz (de kérlek ha van Instád, akkor inkább válaszd azt a lehetőséget).

Nem kell mást tenned, mint megírni, hogy jelenleg melyik területettel kellszerinted a legtöbbet foglalkoznod a Reziliencia Bingón találhatóak közül, és be is kerülsz a kalapba azok közé, akik közül valaki résztvehet a December 28-ai workoshopon. (Amennyiben az időpont nem jó, akkor is visszanézhető lesz számára a teljes anyag)

Ha szeretnétek többet megtudni Éváról, vagy esetleg a rezilianciáról, illetve egyéb területekkel kapcsolatban, amikkel szintén foglalkozik, akkor lessétek meg az Instagram oldalát vagy a weboldalát. 

 

No Comments

Leave a Reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Rólam

Nő. Feleség. Kislány. Nővér. Húg. Barátnő. Kolléga. Kézműves. Modell. Fotós. Blogger. Én.  Én vagyok, és: Őszintén?! Szeretek én lenni... néha nem, de talán ez nem baj, ilyen vagyok, talán ilyen vagy Te is... Olvass tovább

INSTAHAB

Legnépszerűbb Bejegyzések

Címkék

×